Az agroperlites termesztés kapcsolatában néhány fontos tudnivalót meg kell jegyeznünk. A szokásos kérdések között szerepel a tápoldatozás. Van-e különbség a különböző közegek között tápoldatozás szempontjából? Igen, van méghozzá elég nagy a különbség. Vegyük példának a kókuszrostot. Mint tudjuk, szerves anyagról van szó, melynek nagyon magas a vízmegtartó képessége. Ebből kifolyólag a perlithez viszonyítva ritkábban kell öntözni a növényt.
A szerves közegek időnként hajlamosak a tápsók felhalmozására és ezt tiszta vízzel való átmosással tudjuk enyhíteni. Perlit esetében ez nem fordul elő, mert inaktív közegről lévén szó, nem köti meg a sókat és nem lép vegyi reakcióba a tápoldattal. Kőzetgyapot esetében még rosszabb a helyzet, mert a tápsó felhalmozódás megváltoztatja a gyökérzóna térségében a fizikai és vegyi tulajdonságokat. Főképpen a pH- és EC-értéke változik meg, de a sók kiválása a tápoldat összetételére is kihat. Ennek következtében állandóan figyelni kell a bemenő tápoldat összetételét és tulajdonságát, valamint a gyökérzóna térségében levő oldatot is figyelni kell, ha jó termést akarunk. Szükséges rossz megoldásként többlet friss tápoldat adagolásával és a túlfolyás növelésével némileg enyhíteni lehet a helyzeten, de ez a gazdaságosság rovására megy. Több tápsóra és vízre lesz szükségünk a fölöslegesen elfolyó tápoldat sorsáról nem is beszélve. Perlites közeg használatánál a növény gyökérzete pontosan az adagolt tápoldatot kapja, minden változtatás nélkül. Jegyezzük meg mindenkorra, a perlit nem változtatja meg a tápoldat összetételét és tulajdonságát. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy nincs szükség 10–30%-os túlfolyásra. Pontosan annyi tápoldatot kell adagolni a növénynek, amennyire szüksége van. Ha már elkezd távozni a fölösleges tápanyag az edény alján, nincs szükség további adagolásra. Ez röviden azt is jelenti, hogy kevesebb vízre és tápanyagra van szükségünk perlit esetében a kőzetgyapothoz viszonyítva. Az időzítést úgy kell beállítani, hogy ne legyen elfolyás. A két tápoldatozás közötti időt sajnos tapasztalatból kell beállítani. Nem mindegy, hány liter közeg tárolja a tápoldatot? Ha 3 liter közegünk van, rövidebb idő alatt elfogy a tápanyag, mintha 10 liter közeg állna egy növény rendelkezésére. Az általános szabály megmarad, inkább többször kevés tápoldatot adjunk a növénynek, mint egyszerre sokat. Ha lehetőségünk van rá, mérőhengerben pontosan meg tudjuk állapítani a beállított idő alatt hány milliliter tápoldat folyik ki a csöpögtetőn. Az egyszeri öntözésre ajánlott mennyiség a növény fejlődési stádiumától függően 100 – 200 ml lehet.
Mindent összevetve a kertészeti perlittel sokkal könnyebb a termesztés, mert nincs szükség komoly laboratóriumi hátérre, állandó tápoldat ellenőrzésre és fölöslegesen elfolyó tápoldat sem lesz. Azt a tévhitet is el kell oszlatni, hogy egyik közeg jobb mint a másik. A megfelelő technológia betartás mellett mindegyik közeg jó eredményt adhat. A helyes megfogalmazás az lenne, hogy egyik közeg gazdaságosabb, mint a másik. Egyik közeggel könnyebb dolgozni, mint a másikkal. Egyik közeg több évig használható mint a másik. A perlitre az összes előnyei miatt esett a választás.
